2013. június 21., péntek

Szeptember 06.,szombat
Hol is kezdjem.... Egész éjszaka azon görcsöltem, hogy mi lesz a moziban.... Lehet, hogy csak azért hívott el,hogy el mondja mennyire gáz vagyok, mert szerelmes vagyok belé..... Vagy lehet, hogy járni akar velem.... Minden megfordult a fejemben. Szóval mikor már úgy döntöttem, hogy nem szenvedek tovább és felkelek, az első dolgom az volt, hogy odasiessek a tükörhöz csekkolni, mennyire rémes a látvány. Mondhatom saját magamtól megijedtem. De mind1. Mivel reggel 8 órakkor sem Anyu sem pedig Apu nem is szándékozott felkelni, egyedül kóvályogtam a házunkban. Mikor már unalmamban is unatkozni kezdtem, és a tányéromban lévő műzlik tologatásával sem kötöttem le magam tovább, a konyhában hirtelen megjelent anyu. Mondhatom a szívbajt hozta rám... Viszont ahogy beért 10 perc elteltével észrevette,hogy velem valami nincs rendben. Nem volt nehéz dolga, mert a Tinédzser L' amour-t énekelgettem, és 3 percenként szerelmesen sóhajtgattam. Rögtön elkezdette mesélni, hogy milyen volt ugyanennyi idősen. A délelőtt így ment el, azonban délután szinte már megőrültem. Nem találtam a virágos blúzomat, emiatt hisztiztem egy sort aztán nem tudtam kiválasztani a nadrágot vagy szoknyát hozzá. A végére nem volt semmi bajom, épp amikor befejeztem a tollászkodást csöngettek. Amikor kinyitottam az ajtót ott állt Patrik, napszemüvegben és dzsekiben. Anyának gyorsan bemutattam, aztán indultunk is. A film érdekes volt, bár engem inkább a hozzá vett kaja kötött le az előadás helyett. A műsor után beültünk a Mekibe, ahol kb. másfél órán keresztül jártattuk a szánkat, majd jó gavallérhoz méltóan hazakísért.Hazaérve meg is jegyezte Anyu, hogy mennyire piros az arcom.Ez persze az izgatottságomtól volt.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése