Sarah élete :]

Szeptember 09., kedd
Reggel minden a szokásos módon történt, fölkeltem,felöltöztem, reggeliztem,stb. Miközben mentem fel a lépcsőn a sietésem miatt felbuktam a saját lábamban, ezután pedig mérgelődve, de feltápászkodtam. . A suliba még Patrik előtt értem oda, pedig út közben láttam. Magyar órán sajnos hallgatnom kellett a tanárnőnk csípős megjegyzéseit, melyeket valószínűleg nekem címzett. A dolgozatot kikaptuk ami nekem kettes lett, emiatt teljesen összeomlottam és szomorúságomban a mellettem ülő Zsolti vállára hajtottam a fejemet, amit Patrik félre értett. Angolon elkezdtük az év eleji ismétlést, ami nekem elég nagy szívás volt, mert kb. semmire nem emlékszem abból, amit tavaly Zsuzsa néni tanított nekünk. Az angol tanár persze megértő volt és felajánlotta, hogy suli után korrepetálna angolból. Szünetben sokat beszélgettem Patrikkal, de szerencsére a többiek semmit sem sejtettek. Töri után aztán érdekes dolog történt. Töri után, le kellett mennem a tanárihoz valamiért. Amikor visszafelé jöttem megláttam, hogy ANNA ÉS DANI fogja egymás kezét vagyis valószínűleg járnak. Nos, a reakcióm nem éppen a legjobb volt, mert lesokkolódtam és bámultam rájuk mint, borjú az új kapura. Ezt persze fél perc elteltével észre is vették. Anna és Dani szinte könyörgött nekem, hogy ne mondjam el a titkukat. Természetesen megígértem, mert bár Annát nem szívlelem, de Danit jó fejnek tartom.Ezek után úgy mentem föl a terembe mintha, mi sem történt volna.Infón elkezdtük az anyagot, de ez különösebben nem kötött le, hanem inkább Annán és Danin gondolkodtam. Suli után Patrik megint hazakísért. Pár percnyi kínos csend után végre kibökte mi bántotta:
- Figyelj , van valami köztetek Zsoltival, csak mert magyaron eléggé úgy tűnt mintha, volna.
-Mi?? Hogy jutott ilyen az eszedbe? Csak azért hajtottam a fejemet a vállára, mert szomorú voltam a magyar dogám miatt és kellett valaki akire támaszkodhattam akkor.
- Értem, tehát akkor ti csak barátok vagytok?- erre már nem feleltem, hanem megcsókoltam. E szenvedélyes csók után pedig mosolyogva vettem tudomásra, hogy újra szent a béke köztünk. Otthon tanultam holnapra, majd Patrik javaslatára elmentünk sétálni. Este abban a hitben aludtam le, hogy minden rendben van, szerencsére ez így is volt.